Fotósuli: Fotogram

photogram_1943_Mohol_Nagy

A fotogram az 1910-es, 20-as évek avantgárd művészetében jelent meg legelőször.

A fotogram lényege, hogy fényképezőgép és negatív nélkül készül a kép. Közvetlenül a fényérzékeny anyagra kerülnek rá a különböző tárgyak (lehetőleg érdekes formájúak), aminek az árnyéka hozza létre a végeredményt. A trükk annyi, hogy a fényérzékeny anyagra rápakolt tárgyakat vagy a nagyítógép fénye elé tesszük egy sötét helységben vagy kivisszük a napsütésre és rövid ideig ott tartjuk.

moholy_Laci_Lucia.jpg
Moholy-Nagy László: Laci és Lucia 1925-28

“Nem a tárgy, az ember a cél.” Moholy-Nagy László

A fotogram név Moholy-Nagy Lászlótól származik. A fényirat nevet akarta adni ennek az eljárásnak és így születhetett meg a fotogram név (1922).
Berlinben élt első feleségével Lucia Mohollyal (Lucia Schultz), aki profi fotográfus volt. Igy került közelebbi barátságba a laborálással és Luciával közös kísérletezéseikből született meg újra ez az eljárás. Moholy-Nagy elvont dolgokat ábrázol, mint egy álom, mint egy érzelem kerül a fényérzékeny anyagra. 

Picaso fotogram.jpg
Pablo Picasso: Diurnes, 1962

Maga az eljárást már nem volt ismeretlen hiszen maga William Henry Fox Talbot is alkalmazta a fotográfia kezdetén és elsődlegesen természeti képződményeket ábrázolt (pl. faleveleket). Talbot is fényérzékeny anyagra tette rá a faleveleket, textildarabokat és a napsütéses helyen hagyta. A végeredmény sötét alapon fehér sziluettek. A műfaj végül 1920-ban években éled újra és kapja meg a fotogram nevet is (lásd fent). Festők, fotográfusok ugyan olyan előszeretettel alkalmazzák. pl. Pablo Picasso, El Liszickij, Alexander Rodcsenko, Kurt Schwitters, Luigi Veronesi, Viktor Vasarely stb. mindenki a saját stílusának és felfogásának megfelelően alkalmazta.

Man_Ray-Airplane_Rayograph.normal.jpg
Man Ray: Repülőgép, 1945 Rayografia

Külön érdekesség, hogy Moholy-Nagy a fotogram újra felfedezésével egy időben Man Ray is újraértelmezi ezt a technikát és a nevéből rayográfiának vagy rayogramnak nevezi. Man Ray-re jellemző a rideg, váratlan hatások és a szokatlan ellentétpárok pl. gyöngyök és kanál és a mozgásba lévő tárgyak ábrázolása. Végül mégis a fotogram néven maradt köztudatban.

Külön érdekesség, hogy Moholy-Nagy László 1925-ben készült fotogramját ma a világ 10 legdrágább fotográfiája közé sorolják.

Moholy-Nagy Laszlo fotogram.jpg
Moholy-Nagy László: Fotogramm 1925.

Te már próbáltad?

“Ennek a technikának a bája, hogy nincs szüksége kamerára vagy lencsére, mégis eltudsz készíteni egy fényképet. A fényt világítanak a fényképpapírra vagy a filmre tárgyakkal az útjában, ami mély és áttetsző árnyékokat vet.” -Abelardo Morell

1) Vegyél egy fényérzékeny anyagot, papírt,
2) Tegyél rá különböző tárgyakat, amik érdekes sziluettet, árnyékot hoznak majd létre a fotón,
3) Tegyél rá egy üveglapot vagy stabilizáld, hogy amíg a fény éri nem mozduljon el,
4) Ha sötétkamrában dolgozol, akkor tedd a nagyítógép alá, majd az előhívó folyadékba, ha pedig otthon készíted el, akkor vidd ki egy rövid időre a napra, majd mosd le sima csapvízzel,
5) Végül fixáld, szárítsd és már kész is vagy!

Fotogram készítésről itt találhatsz egy videót (Zalka Imre előadása):
http://www.mediawavearchivum.hu/index.php?modul=filmek&kod=3393

forrás: http://bmrg-foto.uw.hu/tananyag-fotogram.htm